Itthon is találni gyönyörű használt Volkswagen Bogarat
Nem olcsó hobbi és sok munka van vele, de az idős autókban rengeteg örömet lelhetünk
A veteránautózás egyik klasszikusa a Volkswagen Bogár, melynek minősége, megbízhatósága, megfizethetősége a klasszikus formával és a jellegzetes hanggal idővel legendává nemesítette.
Megbízhatósága, olcsósága, egyszerű szervizelése és a kisebb-nagyobb tökéletesítésekkel folyamatosnak mondható termék-fejlesztés gyorsan világsikerré tette az eredendően régimódi autót. 1971-ben, a legjobb évben 1 291 612 darab készült az olcsó népautóból. Németországban már 1978-ban befejeződött a gyártás, de Mexikóban csak 2003-ban álltak le a szalagok.
21 529 464 példánnyal a bogárhátú Volkswagen a világ legsikeresebb autótípusa a gyakorlatilag egygenerációs autók között.
A bemutatott példány gazdája idén tavasszal jutott hozzá a lassan 14 éve, de akkor igen alaposan felújított autóhoz. A felújítás-hoz levették a karosszériát az alvázról és kiszerelték a motort. A léghűtéses Volkswageneket jól ismerő szakember végezte a munkát, a bő egy évtizede felújított autó karosszériája, belső tere és alváza máig remek állapotban van. A motor szépen járt, a váltóval sem volt gond, de a több mint egy évtizednyi állás és igen sporadikus használat nem múlt el nyomtalanul.
Eleinte az autó véletlenszerűen megállt időnként, amin többek között a gyertyakábelek, az osztófedél és a gyújtógyertyák cseréjé-vel sikerült úrrá lenni. 55 évet átvészeltni Közép-Európában, nem kis teljesítmény...
Nagyon sokáig az autózás a legtehetősebbek kiváltsága volt. A korabeli Németország vezetése az 1930-as évek első felében döntött úgy, hogy az alattvalók által megfizethető személyautó gyártására igényel terveket. A tervet megvalósító új autó alapkon-strukciója a magyar származású Barényi Bélához köthető, akit a Mercedes-Benznél megvalósított biztonsági, összecsukló kor-mányoszlopról és a szintén életmentő, gyűrődőzónákkal körülvett, merev utasterű autó elvéről ismer a világ.
Barényi már a húszas évek második felében tervezett egy farmotoros, léghűtéses boxermotoros népautót, a Bogáréval szinte megegyező formával és felépítéssel. Később egy éveken át tartó perben igazolta, hogy a későbbi VW Bogár koncepciója az ő fe-jében hamarabb megszületett, mint Ferdinand Porschénél, aki 1934-ben adta be a Birodalmi Közlekedési Minisztériumhoz egy népautó dokumentációját, amit az akkori propagandagépezet el is nevezett KdF-kocsinak (Kraft durch Freude – Erő az öröm révén). Nem dőlt el a bíróságon, hogy Porsche ismerte-e Barényi terveit, mindenesetre Barényi Béla nagyságát jelzi, hogy a joge-rősen megnyert perben 1 német márkás, jelképes kártérítést kért.
1945 decemberének legvégén kezdődött a Volkswagen Bogár sorozatgyártása. A gyártás viszonylag hamar újjáéledt, mert a lebombázott üzemben jelentős részben épségben maradtak a szerszámok. A náci terheltségű KdF-autót a Németországot meg-szálló csapatok keresztelték át Volkswagenre, átvéve a gyár nevét.
A későbbi Käfer, a Volkswagen Typ 1 volt a márka egyes típusa, amelyből többek között a Typ 14 kódjelű VW Karmann-Ghia ku-pé és kabrió is leszármazott. A Transporter őse, a Typ 2 a kettes típus. A Typ 3 a Passat elődje volt, a Volkswagen 1500 limuzin és Variant, a hátsó csomagtérpadló alá bepréselt, alacsonyabbra épített farmotorral.
Egykor a New York Times szerzője galacsinhajtó bogárnak nevezte a bogárhátú Volkswagent, ami német eredetiben (Mistkäfer) trágyabogárnak hangzik. Bár a helyi nyelven a fél világ Bogárnak hívta az autót (Bug, Coccinelle, Käfer, Maggiolino), a gyári szóhasználatban sokáig tilos volt Bogarat emlegetni. A Volkswagen Typ 1 beceneve csak az 1970-es évek elejétől jelent meg a reklámokban.